Kicsit értetlenül olvastam levelét, miszerint „2002 óta küzdenek e sokak szerint helytelen” most már hagyományos éjféli mise utáni forralt bor osztás és a rövid kis fúvós koncert ellen. Nem tudom hogyan küzdenek, mert nekem a hat év alatt sem Ön, sem a Hagyományőrző Egyesület tagjai nem szóltak, hogy problémájuk lenne vele. (Bármikor szívesen eljövök egy egyesületi ülésükre!)
Egyébként sok mindenben egyetértek Önnel. Az emberek rohannak, nem beszélnek egymással. Célunk az volt és az lesz, hogy az évben legalább egyszer, az egyik legnagyobb keresztény ünnepen, amikor igen is ünnepelni kell, az emberek maradjanak ott és beszélgessenek egymással a mise után. Nem a borról, a teáról, a süteményről vagy a hangulatos zenéről szól a dolog. Szeretném megkérni, hogy jövőre jöjjön el, maradjon ott, és látni fogja, hogy nem ördögtől való dolog ez.
Szeretnék még két gondolatára kitérni. Ha valaki közélettel is foglalkozik, akkor több kritikát kell elviselni. Szerencsére én jól tűröm a néhol vicces, néhol durva, néhol sértő megjegyzéseket, de próbálok odafigyelni a jogos észrevételekre és változni. De – nem maga miatt -bántónak éreztem, hogy a választások előtt három évvel kampányfogásnak minősítse jó szándékunkat. Több mint 10 fiatallal együtt készülődtünk, akiknek nincs közük politikához vagy párthoz.
A másik megjegyzése, mely mellett szintén nem mehetek el szó nélkül a szegényekről írt sorai. Nyilván tudja, hogy több éve gyűjtünk szintén a templom előtt a vörösvári rászoruló családoknak. A városban lakók nagylelkűsége okán több mint száz rászoruló családhoz jutattunk el élelmiszercsomagot.
Mindennek megvan a maga helye és a maga ideje; karácsony előtt a rászorulók segítése, karácsonykor pedig az ünneplésre.
